CSOPORT: 9-12 fő, 24-40 éves, játékon keresztüli tanulásra nyitott felnőttek. Önismereti foglalkozás sorozat egyik alkalma. Közös probléma: megfelelési kényszer, ellentmondó elvárásoknak való megfelelés, nehéz ’nem’-et mondani, túlhajszoltság. MEGJEGYZÉS: Az óravezetés során a csoport 28 főből állt, amivel közvetlenül az óra előtt szembesültem, 16-18 főre számítottam. Ezzel kapcsolatos változtatások az órában.
TANULÁSI TERÜLET: Konfliktuskezelés. Kommunikáció. Döntés.
KONTEXTUS: Viola 37 éves, édesanyjával és édesapjával él egy vidéki kisvárosban. Mindhárman a családi virágüzletben dolgoznak. Viola bátyja meghalt, Viola tőle vette át a munkát a virágüzletben és a kertészetben. Viola úgy érzi, nagy az elvárás az édesanyjától: legyen boldog, legyen férje és gyerekei. Olyan férfit válasszon, akinek van pénze és dolgos, aki majd nekik is tud segíteni a kertészetben. Közben anyukája minden férfit megkritizál és könnyen ’lekurvázza’ a nőket. Anyukája azt is szeretné, hogy Viola mellette legyen öregkorára és ápolja őt, mint, ahogy ő is tette az anyukájával. Violának nincs párkapcsolata, bár volt már olyan, aki tetszett neki. Lebetegszik. Rájön, hogy nem tud megfelelni anyukája elvárásának, közben lelkiismeret furdalása van, hogy szülei mennyi mindent tettek érte…
FÓKUSZ: Mit tegyek, ha az a személy, akitől függök és akinek oly sokat köszönhetek olyan elvárásokat támaszt felém, aminek már nem tudok és talán már nem is akarok megfelelni? Milyen lehetséges kockázatokkal és előnyökkel járhatnak a lehetőségeim?
IDŐTARTAM: 120 perc
SZÜKSÉGES KELLÉKEK, ANYAGOK, TÁRGYAK (megtalálhatók a mellékletben): kép kisplasztikáról, tengerparti kép Portugáliáról, altató-nyugtató gyógyszeres doboz, három szék, tollak, üres papírok
Ez a drámaóra vázlat a Kaposi László által vezetett 120 órás Drámapedagógia tanfolyam keretében jött létre, Virágüzlet címen.
MEGJEGYZÉS, ELÖLJÁRÓBAN: Az óra a Nyitott Kör - Klub programjában került először teljes hosszában levezetésre.
Megjegyzések a levezetett drámaóra tapasztalatai alapján, pirossal, a drámaóra szövegében találhatóak.
Általánosságban: a téma tetszett a résztvevőknek. Én élveztem az óravezetést, a létszám kihívás miatt talán még jobban, mert még izgalmasabb volt. Számomra meglepő alternatívák kerültek elő most is és a vizsga alkalmon is.
1. Tanári narráció arról, hogy kivel/kikkel foglalkozunk
„Viola 37 éves, szüleivel él egy alföldi kisvárosban. Párkapcsolata nincs és nem is volt igazán. Iskola időkben (gimi, virágkötészet, dekoratőr stb.) minden szabadidejét szülei virágüzletében töltötte, amit szívesen csinált. Majd vizuális nevelő-szobrászatot tanult a Pécsi Egyetemen és egy falusi iskolában kezdett el dolgozni. Röviddel munkába állása után meghalt a bátyja. Más testvére nincs. Viola úgy döntött ott hagyja tanítói munkáját, amit nem is igazán tudott megszokni, és segít szüleinek, átveszi bátyja munkáját. Ez hét éve történt. Viola most a szülei házával azonos telken levő, nagymamától örökölt házban lakik, ahol korábban a bátyja is élt. Ha megkérdezzük a szüleit, azt mondják Violáról, hogy nagyon nagy segítség, mindig kéznél van, ügyes, sok vevő csak miatta jön az üzletbe. Violának 1-2 szoros barátnője van, ritkán megy el otthonról. Általában szüleivel ebédel és vacsorázik. Ha lehet ilyet mondani talán apukájához áll közelebb.
Márta és József Viola szülei. Márta szüleitől örökölte a virágüzletet, József a munkaerejét hozta a vállalkozásba. A virágboltot kis kertészetükből látják el. József főleg a kertészetben dolgozik, Márta az üzletben. Alkalmazottaik nincsenek. Márta tanulni szeretett volna és többre vinni. Egy csalódás után találkozott Józseffel, aki nagyon jó indulatú, szorgalmas ember. Mások azt mondanák róluk, hát itt sem a férfi viseli a nadrágot.”
MEGJEGYZÉS: A visszajelző körben megoszlottak a vélemények, hogy legyen-e neve a kisvárosnak. Volt aki szerint jó, hogy el volt nevezve, mert ő a történetet el tudta oda helyezni, van aki emiatt előítéletekkel indított. A most közzétett változatban „alföldi kisváros”-ként említem. Következőleg én egy kitalált városnevet használnék, amit nagyjából el lehet helyezni, pld. Tisza…..,
A narrációnál kifelejtettem egy mondatot, ami később jutott eszembe és akkor mondtam el minden csoportnak: „Ha lehet ilyet mondani talán apukájához áll közelebb.” Ezt a visszajelző körben jelezték, hogy jó lett volna hamarabb…sőt esetleg az apának lehetett volna erősebb támogató szerepe is. Szerintem a mondat fontos, erősebb támogató szerepet én nem adnék az apának. Azért írtam le, hogy hátha más drámatanár másképp döntene.
2. További információk Violáról: 3 tárgy + kérdések a tárgyakhoz
„Három fontos, napi szinten jelen levő tárgy Viola életéből:
Kellék: Kép egy kisplasztikáról (lásd melléklet)
„Amikor tud félrevonul és alkot. Ezeket a pillanatokat szereti a legjobban.”
Mit jelenthet neki a szobrászat? Mit szerethet benne? Hol szobrászkodhat? Milyen körülmények között? Hogy érezheti magát mikor kisplasztikát készít?
Kellék: Egy tengerparti kép (lásd melléklet - Portugália)
„Gyakran néz rá erre a képre és ilyenkor egy kicsit eltűnődik.”
Miért lehet fontos neki ez a kép? Mi juthat eszébe a képről? Mire gondolhat, mikor ránéz és elmélázik? Mit jelenthet neki? Milyen érzéseket kelthet benne, amikor ránéz?”
Kellék: Egy gyógyszeres doboz: Valeriana TEVA (Gyógynövény tartalmú termék átmeneti, enyhe ideges feszültség és átmeneti elalvási nehézségek enyhítésére, vény nélkül kapható)
„Ezt nem orvos írta fel neki, és nem is beszélt ilyesmiről – hogy valeriánát szedjen – orvossal. Mi lehetett az, ami miatt azt érezte, hogy szüksége van valami ilyesmire?”
esetleg: „Honnan/kitől hallott róla?”
MEGJEGYZÉS: A nagy létszámú csoport miatt a képeket nem felmutattam, hanem körbeadtam, hogy mindenki jól láthassa. Így a konvenció több időt igényelt, mint az tervezett volt. Következő alkalommal vagy több időt szánnék erre a pontra vagy több tárgyat adnék körbe.
Az altató/nyugtató-ról megoszlottak a vélemények. Van, akinek kemény volt, van akinek kellett a bonyodalomhoz. Én benne hagynám következőleg is.
3. Vacsora Violáéknál - kis csoportos jelenet montázzsal
„Viola minden nap a szüleivel vacsorázik. Nézzük meg, hogy zajlik Violákénál a vacsorára készülődés. Viola és Márta a konyhában, József még nincs ott. A készülődés - és a vacsora is - rendre hasonlóan történik, szokásos témák, szokásos módon, Márta beszél, Viola hallgat. Nézzük meg ennek néhány részletét!”
„Kérlek, alkossatok 3 kiscsoportot. Minden kiscsoport egy részletet kap a vacsorára készülődésből. Beszéljétek meg és mutassátok meg ezeket a helyzeteket jelenetben, úgy, hogy Violát két személy alakítja, az egyikőjük fizikailag részt vesz a jelenetben, alig beszél, a másik pedig folyamatosan kihangosítja Viola gondolatait.”
Márta azokról beszél, nem túl kedvesen, akik ma a virágüzletben jártak: a mai nőkről és férfiakról…
Márta Józsefről panaszkodik, megmondta neki, hogy javíttassa meg a fóliát a kertészetben …
Márta arról beszél, hogy mi egy rendes lány dolga: férje és gyereke legyen, ápolja szüleit öregkorukban, mint ő tette.
Márta arról beszél, hogy milyen férj kellene Violának. Fontos, hogy ne legyen csóró, és jól jönne egy erős férfikéz a kertészetben, a kazán működtetéséhez. (új jelenet a tervezett 16-18 fő miatt)
A kiosztott szövegeket nem kell felolvasni. Játék előtt felhívjuk a figyelmet, hogy minden helyzetben elsősorban Violát figyeljük! Minden bemutató után:
„Mit láttunk a jelenetben? Mit láttatok Viola arcán? Azt hallottuk, hogy mit gondol …és mit gondoltok, mit érezhet Viola mikor Márta szavait hallgatja? Ha szükséges: Milyen lehet neki a nőkről, férfiakról szóló ítéleteket/ a jelenéről/jövőjéről szóló aggodalmakat hallgatni?....”
MEGJEGYZÉS: A csoportos részeknél 3 helyett 4 csoporttal játszottunk, ami növelte a csoportos feladatokra szánt időt.
Következőleg 5-8 percet hagynék az állóképek kidolgozására, óravezetés alatt ez később jelzetten nyomasztóan kevés volt: 2-3 perc.
4. Viola és a párkapcsolat – Revü és Szereplő megsokszorozása
„Viola naplójából tudjuk, hogy bár szülei kapcsolata kívülről harmonikusnak tűnhet, közelebbről nézve nem olyan, ahol a királyfis mesék véget érnek.. külön ágyon alszanak és Viola még nem látta, hogy csak az érintés öröméért bármikor is egymáshoz értek volna…”
„Nézzük meg ezt kiscsoportban. Minden csoportból kérek egy Violát ide középre, a másik két fő pedig mutassa be egy-egy állóképben, hogy Viola mit lát szülei kapcsolatából. Kérek egy címet is a képhez. Hétköznapi pillanatokat mutassatok be.”
Az első csoport a képet a kettejük közötti érintésre, testi kapcsolatra vonatkozóan készítse el.
A második csoport a kettejük közötti kommunikációra, otthoni és munka dolgok megbeszélésének módjára, minőségére jellemző képet készítsen.
A harmadik csoport olyan képet készítsen, amin egymás elfogadása, elismerésére, tisztelete jelenik meg.
„Ha elkészültetek Revü konvencióval nézzük meg az állóképeket, mint egy előadást. A jelenet úgy történik, hogy bemutatja a csoport a képet, elmondja a címet és amint az egyik csoport befejezte, máris jöhet a következő, ne legyen benne szünet. A sorrendben viszont előre egyezzünk meg. Mehetünk az egyik irányba, ahogy a teremben elhelyezkednek a csapatok?”
„Megsokszorosítottuk Violát. Violák, titeket arra kérlek, hogy miután megnéztétek a Revüt, mondjátok el, hogy mi jár a fejetekben, milyen nektek ezeket a képeket látni. Mikor megszólaltok, figyeljetek a másikra, hogy mindenkit hallhassunk, érthessünk, egyszerre csak egyikőtök beszéljen.”
Violáknak 3 széket helyezünk ki egymás mellé középre. 4-en voltak és álltak, nem kell ülniük.
Revü bemutatása.
Violák elmondják, hogy a látottak milyen érzéseket, gondolatokat hoznak elő bennük. Ha szükséges kérdésekkel segíthetjük.
Esetleg: Violák átalakíthatják a szobrokat úgy, ahogy a saját párkapcsolatukat látni szeretnék az egyes területeken (érintés, kommunikáció, elfogadás/elismerés).
MEGJEGYZÉS: Az óravezetés során szerettem volna csoportonként nem csak 2-2 embert megmozgatni, így a konvenciót a helyszínen úgy alakítottam át, hogy a revü címeket egy nem játszó csoporttag mondta, a nem játszók kiegészítik az állóképeket jelzőkkel, miközben a Violák nézték a szobrot.
Nagy létszám esetén megfontolnám a következő lehetőséget is:
Viola nem a szülők állóképét alakítja át, hanem a nem játszókból 2 fő felveszi a szülők testtartását és Viola azt alakítja át a saját vágyott párkapcsolatára, így egymás mellett, vagy a szülők előtt látható lenne a két párkapcsolat mintázat.
5. Központi figura rögzítése, információk összegzése, rendszerezése- egész csoportos megbeszélés
Amennyiben korábban a csoport munkákból egységes kép alakult ki Violáról, akkor ezt a pontot elhagyhatjuk, vagy nagyon rövidre vehetjük.
„Gyűjtsük össze, hogy mit tudtunk Violáról! Milyen belső tulajdonságokat véltetek felfedezni benne? Mire utalnak tettei?
Pld. kedves, kreatív, jóindulatú, önfeláldozó, zárkózott stb.
„Mi foglalkoztathatja Violát?” pl. a párkapcsolat, a szülőkkel való együtt lakás, szülőkkel való közös munka, szülőknek való megfelelés, állandó számonkérés, munka/hobby dilemma. Ha nem jön elő…
„Szüleivel milyen lehet a kapcsolata?” „Mit gondolhat a párkapcsolatról? Szerintetek szeretne-e és ha igen, mikor és hol van alkalma ismerkedni?”
MEGJEGYZÉS: Következőleg tanári szerepből összefoglalnám az eddig látottakat, felidézve a narrációban elhangzottakat is, mert később kiderült, hogy ennek egy részét elfelejtették. Két oka van: időspórolás és a fontos részek kiemelésének lehetősége.
6. A bonyodalom bevitele – tanári narráció
„Viola nagyon lefogyott az utóbbi időben, nem tud enni. Két hónapja volt egy tüdőgyulladása, ami hétről hétre visszatér fájdalmas köhögéssel, láz nélkül. Már a sokadik antibiotikum kúrát kapja és nem gyógyul. Viola egészségi állapota, fizikai ereje egyre romlik. Tegnap már a virágboltba sem ment át, hanem ismét felkereste háziorvosát. Háziorvosában, aki már kisgyerekkorától ismeri Violát és körülményeit felmerült, hogy Viola tartós betegsége és levertsége mögött valami lelki ok húzódhat meg, mintha valamin rágódna belülről. A háziorvos tudja, hogy Viola bízik benne és feltételezi, hogy érzékeny témákról a rendelőben, új asszisztense előtt nem fog a lány neki beszélni, ezért beteglátogató körútja során őt is felkeresi.”
7. Mi van Violával?- forró szék
„A háziorvos meglátogatja Violát. Tegyetek fel kérdéseket Violának mintha régi bizalmasa, a háziorvosa lennétek és tudjátok meg mi van vele!”
Válaszok tartalma:
Rosszul érzem magam. Nincs erőm semmihez. (legyengülten)
Már 37 éves vagyok. Nem tudom mit tegyek!? Nem vagyok jó semmire…(elkeseredetten)
A szüleim egész életükben értünk/értem dolgoztak. Az életüket áldozták értünk.
Anyu szeretné ha már lenne férjem és gyerekem. Közben minden férfit megkritizál, aki belép a boltba. Ne legyen csóró és segítsen a kertészetben?!?
NEM BÍROM!!! ELEGEM VAN!!!! NEM TUDOK NEKI MEGFELELNI! Ingerülten
Nem akarom, hogy vele kelljen ennem, hogy főzzön rám, nem akarom hallgatni többet! Nem akarom, hogy helyettem hozzon döntést, hogy segítsen!
Azt sem tudom, hogy tudnék-e mást csinálni, a tanítás nem tetszett annyira, szobrászatból nem lehet megélni, a virágkötést tudom és szeretem…nincs kiút
Arról nem mond semmit, hogy mi az az esemény, amitől betelt a pohár.
MEGJEGYZÉS: Nincs színházi múltam. Eddigi tapasztalataim alapján (előző: Kaposi L - Drámapedagógiai tanfolyam vizsga és a most vezetett drámaóra) a forrószék színészi játékának nagyon fontos szerepe van abból a szempontból, hogy a történetet később, hogy fűzik tovább. Milyen ez a Viola, mire képes, mérgesnek vagy inkább tehetetlennek látják. Erre érdemes alaposan felkészülni. Nekem mindkét esetben másképp sikerült és persze, hogy mi jön ki, nagyban a játszóktól függ.
Idő megtakarítás miatt következőleg ezt a konvenciót lehet, hogy egy naplóbejegyzéssel helyettesíteném.
8. Mi történt Violával? – naplóbejegyzés készítése
„Mit tudtatok meg Violáról? Arról mondott valamit Viola, hogy mi történt vele, mi az, ami ennyire kiborította, amitől betelt a pohár?” Nem…
Kiscsoportban beszéljétek meg és írjatok naplófeljegyzést arról, az ’utolsó cseppről, ami telíthette a poharat’. (Javaslat: Lehet, hogy volt egy utolsó csepp, de az nem volt más, mint az előzők. Mégis úgy élte meg, mint az utolsót, ami után már nem lehet úgy élni, mint előtte. Vagy nem kéne. Vagy...) Majd kérlek, olvassátok fel az egész csoportnak.”
Naplóbejegyzés készítése. Felolvasás.
MEGJEGYZÉS: Idő megtakarítás miatt következőleg ezt nagy csoportban kérném, szóban.
9. Jövőről alkotott kép – kiscsoportos megjelenítés
„Arra kérek minden kiscsoportot, hogy mutassátok be állóképben vagy jelenetben azt, hogy hogy látja Viola, milyen lehet a jövője, ha marad minden úgy, ahogy van. Milyen gondolat/kép/jelenet jelenik meg, játszódik le Viola fejében a jövőjéről?”
Minden csoport bemutatja a képet/jelenetet. Minden bemutatás után közös megbeszélés:
„Mi derül ki a képből, jelenetből? Mit csinál, gondol, érez Viola a jövőben? Mennyire tűnik fényesnek, hívogatónak ez a jövő? Mi az, ami jó ebben a jövőképben és mi nem?”
MEGJEGYZÉS: Viola jövőről alkotott képét időspórolás miatt nem csináltuk meg kiscsoportban, hanem arra kértem a résztvevőket, hogy egyenként mutassák meg, hogy milyen gondolat/kép/jelenet jelenik meg Viola fejében a jövőjéről. Kevés időt igényelt és mindenki szerepelt. Kértem hozzá egy kifejezést is. Következőleg is így csinálnám.
10. Milyen alternatívái vannak Violának? – egész csoportos megbeszélés
„Gyűjtsük össze, hogy milyen reális lehetőségei vannak Violának!”
„Melyek a legszélsőségesebb alternatívák?”
A lehetőségek, érvek-ellenérvek megbeszélése csak nagy vonalakban. A lehetőségeket majd kiscsoportban dolgozzuk ki, itt az irányok meghatározás a cél. Válasszuk ki a legfontosabb hármat. Pld. minden marad úgy, ahogy volt / beszél édesanyjával / beszél édesapjával, hirtelen elköltözik / elmegy a virágüzletből /öngyilkossági kísérlet / megtámadja az anyját, stb.)
11. Alternatívák kidolgozása és bemutatása – kiscsoportos munka
„Minden kiscsoport válasszon egyet az alternatívák közül és dolgozzátok ki az egyes alternatívákat részletesebben. Egyezzetek meg, hogy melyik csoport melyiken dolgozik. Amit mindenképpen meg kellene beszélnetek az egyes jelenetekről, hogy Viola pontosan hol, mikor, mit csinált és hányan vannak a jelenetben. Ha elkészültetek, mutassátok is be. A bemutatás több formában is történhet:
Montázsban: egymás mellé rendelve a formát és a tartalmat. Pld. egyvalaki Viola mozgását mutatja, a másik mondja, amit Viola gondol mozgás közben, harmadik mondja/mutatja, amit Viola érez mozgás, beszéd közben. A mozgást lassítsátok majd le.
Állóképek sorával: Mutassátok meg három állóképben azt, hogy mi történt Violával! A legfontosabb pillanatban szólaltassátok meg a szereplőket.”
Fórum színház, elsősorban beszélgetés bemutatására. Ebben az esetben alakítsatok ki megközelítési módokat arra, hogy mit szeretne Viola elérni és hogyan. Majd próbáljátok ki az édesanyán/édesapán’ a stratégiákat. Én leszek Márta/József. 5 percetek van rá.”
A kiscsoportok bemutatják az alternatívákat.
Fórum színház esetén:
- Anyával való beszélgetéskor, Márta válaszai: „Életemet rátok áldoztam. Ez a köszönet!” „Itt hagysz egyedül? Ki fog gondozni öreg koromban, tudod ugye, hogy ez a lány dolga, én is ezt tettem.”
- Viola az édesapjától kér segítséget, József válaszai: „Ugye tudod, hogy anyád jót akar neked. Egész életét a szüleire és ránk áldozta.” „Értem, amit mondasz. Tudod milyen anyád. Nem tudok mit tenni. Mindig is ilyen volt. Nem tudom megváltoztatni. Rám sosem hallgat, meg se hallgat... Mit akarsz, mit tegyek? Mondhatom neki, amit akarsz, de már mondtam is …”
Az egyes bemutatások után egész csoportos megbeszélés:
- Ha öngyilkosság és egyedül van Viola. Kérdések: „Mi történik a jelenetben? Milyen érzéssel indulhat neki Viola? Mit gondolhat a világról? Magáról? Ha tényleg megteszi: Mi lehetett az utolsó gondolata a tettéről, akkor, amikor már tudta, hogy visszafordíthatatlan a folyamat? Miért láthatta ezt megoldásnak? Szerintetek megbánta/nem bánta meg? Milyen rövid címet adnátok a jelenetnek?.....”
- Ha Márta fizikai támadása/ gyilkosság: „Mi történik a képeken? ….minden szereplő gondolatának kihangosítása…Milyen rövid címet adnátok a jelenetnek? Milyen indulatot láttok a képen? Mitől szabadulhat meg Viola, ezzel az alternatívával? Honnan jöhet ez az érzés/indulat?”
- Anyával, apával való beszélgetés esetén. Kérdések a fórum színház után: „Mit akarhatott elérni Viola?” Külön megkérdezni a Violát alakító csoporttól. Hogy működtek a stratégiák? Melyik működött jól? Mi történhet ezután?”
- Marad minden ugyanúgy: „Mi történik az állóképeken? Milyen viszonyok, érzések jelennek meg az állóképeken? Milyen rövid címet adnátok a képeknek?”
MEGJEGYZÉS: A tervezett és levezetett órában a meglevő csoportok választottak a felsorolt alternatívák közül. Következőleg arra kérném a résztvevőket, hogy válasszanak egyet a lehetséges megoldások közül és aszerint alkossanak csoportokat. Ha valahova csak egy ember kerül, akkor vele egyeztetném, hogy megcsinálja-e egyedül vagy csatlakozik valamelyik másik csoporthoz.
Előfordulhat, hogy egy csoport szélsőséges esetet mutat be, mint pl. Viola túladagolja magának az altatót és kicsit „zombi” lesz. A következő kérdések segíthetnek: Mennyire reális az eddig megismert jellemzők alapján? Mi a szándéka a csoportnak? Mire utal ezzel a csoport? Mit szeretne bemutatni?
A kérdések abban is segíthetnek, hogyha esetleg nincs egyetértés a csoporttagok között, akkor új alternatívák is felszínre kerülhessenek.
Következőleg 5-8 percet hagynék az állóképek kidolgozására, óravezetés alatt ez kevesebb volt.
12. Alternatívák vizsgálata – stílusváltás
„Az egyes alternatívákat most nézzük meg más stílusban. Kérlek, a tevékenységet tegyétek át ’populáris’ formába, mintha Viola és Márta egy Cirkuszi jelenet résztvevői lennének, és úgy mutassátok be kiscsoportokban.”
Minden egyes képnél: „Mi mást tudunk meg az alternatíváról ebből a szemszögből? Mi domborodik ki így a jelenetből? Mire hívja fel a figyelmet?”
Cél: vegyék újra vizsgálat alá az eredeti elképzelésük által képviselt értékeket, tegyék meg ezt a populáris formában tapasztaltakkal is, gondolják újra az eredeti megoldást az új forma kötöttségeinek megfelelően, szelekcióval jár együtt, kieshet megoldás.
MEGJEGYZÉS: A stílusváltást időhiány miatt teljesen kihagytam. Egyébként izgalmas volt, mert az alternatívák között is készült annyira más színezetű változat, ami nagyon hasonlított egy stílusváltásra.
13. Viola következő 2 éve – kiscsoportos improvizáció
„Nézzük meg, hogy mi történik Violával a következő 2 év alatt, ha Viola a kiscsoport által megjelenített lehetőség mellett dönt.”
Ha korábban apával /anyával beszélt, döntsön a kiscsoport egy lehetséges 2 éves kimenetről.
Tisztázni kell, ha korábban szerepelt öngyilkossági kísérlet, hogy Viola meghalt-e, ha igen, akkor „nézzük meg 3 állóképben, hogy ebben a 2 évben milyen volt az élet a virágüzletben, milyen volt a szülei családi élete, szorosabb barátnője élete.”
A folyamat hangsúlyozását azért gondolom fontosnak (és nem a végeredményét, hogy mi lesz 2 év múlva), mert az első beszélgetések nem biztos, hogy elegendők a 2 évvel későbbi állapot felvázolására. Lehet, hogy többször próbálkozik az anyjával beszélni és feladja, és úgy költözik el…vagy bármi más is.
Kérdés a nem játszóknak: „Mi történik? Hogy lehet Viola? Hogy érezheti magát? Hogy telhetnek a napjai? Elégedett lehet azzal, ami van?”
14. Viola 2 év múlva – beszélgetés első mondata
„Viola 2 év múlva bizalmas barátnőjének (akár börtönben is) így mesél a 2 évvel ezelőtti eseményekről:..” „Az első mondat összefoglalja Viola véleményét, kérlek ezt a mondatot fogalmazzátok meg kiscsoportban és osszátok meg.”
MEGJEGYZÉS: A 13) és 14)-es pontot, Viola következő 2 éve és a barátnővel való beszélgetés erről a két évről – ott élőben összevontam egy feladattá. Így tenném következőleg is.
15. Az óra tanulságai, analógiája - egész csoportos megbeszélés
„Melyik opció, mit tartogathat Violának?”
„Milyen analógia jut esetleg eszetekbe a játékról az élet más területére?”
„Van valakinek kérdése, megosztani valója a játékkal kapcsolatban?”
MEGJEGYZÉS: Az utolsó pontra, az órával kapcsolatos megbeszélésre csak a kérdés felvetéséig került sor. Így lett az óra 120 perces.
