Tanári narráció

Egy magyar utazási iroda, a Travelix Bt, akik eddig elsősorban belföldi utakat szerveztek, bővíteni kívánja a szolgáltatásait, és Európa más országaiba is szerveznek utakat. Reklám céllal a FB-on egy játékot indítanak, melynek résztvevői között a játék végén egy 11 napos olaszországi all-inclusive buszos utazást sorsolnak ki x (létszámtól függ, hogy hány) fő részére.

Az utazás nagyon gazdag programot kínál, vannak benne fakultatív kirándulások, városnézések is, de a programok javarészt benne foglaltatnak az utazási költségekben, amit az iroda áll, azaz a nyertesek részére ingyenes. A leendő nyertesek vállalják, hogy az utazás végén egy rövid élménybeszámolót írnak, amit az iroda referenciaként használhat a reklámjaihoz.

A játékon 678 fő vett részt, közülük sorsolták ki azt a x szerencsés résztvevőt, akik ingyenesen utazhatnak.

(közben olasz zene szól, a tanár kirakja a falra az útitervet néhány fényképpel)

Sorsolás - szerepfelvétel

Mindenki húz egy szerepkártyát, egyben kisorsoljuk a nyerteseket. A résztvevők felolvassák a kártyán szereplő nevet (csak a nevet!) és mutatnak egy gesztust, ami azt fejezi ki, hogy mit éreztek, amikor megtudták, hogy a nyertesek között vannak.

Egész csoportos játék

A játszók körben állnak és mindenki elmondja, hogy mi az a tárgy, amit mindenképpen magával vinne egy ilyen útra, esetleg meg is indokolja, hogy miért.  Ez a játék segítene a játszóknak közelebb kerülni a kapott szerephez.

Tanári narráció és szerepbelépés

Elindul az utazás, az idegenvezető üdvözli az utasokat (tanári szerepbelépés).

A tanát felveszi a kalapot, ezzel jelzi, amikor szerepben van.

„Szeretettel üdvözlöm Önöket a Travelix Uztazási iroda nevében. Engem Kovács Valériának hívnak, én leszek az Önök idegenvezetője az út során.

Nagyon izgalmas  és tartalmas út elé nézünk, 11 napot fogunk együtt tölteni, ez idő alatt igyekszünk a lehető legtöbb látnivalót megmutatni Önöknek – bizonyára már Önök is áttanulmányozták az utazási tervet, remélem, hogy mindenki talált benne a számára érdekes és izgalmas programot.

Mint ahogyan a korábbi tájékoztatóban is jeleztük, ezzel a légkondicionált, jól felszerelt busszal utazunk, a menetrend általában, hogy reggelenként indulunk új úticélunk felé, napközben különböző programok lesznek (városnézés, strand, szabadprogram, stb.), az éjszakákat nívós szállodákban/panziókban töltjük.

Mivel elég sűrű a program, ezért mindenkit kérek, hogy a megbeszélt időpontokat szíveskedjen pontosan betartani, hogy lehetőség szerint ne csússzunk az idővel.

Bármiféle kérdéssel forduljanak hozzám bizalommal, igyekszem mindenkinek segíteni. Van esetleg bármi kérdés most?

Mindenkinek kellemes utazást, szép élményeket és tartalmas kikapcsolódást kívánok!”

Egész csoportos/kiscsoportos jelenet

Az első nap nagyrészt utazással telik. Mivel az utastársak most találkoznak először, természetes, hogy elkezdődik egyfajta ismerkedés, beszélgetés

Kiscsoportos játék - ismerkedés

Alkossanak 4-5 fős csoportokat, és mutatkozzanak be egymásnak. Röviden mondják el, hogy miért jelentkeztek az utazásra, mit várnak az utazástól.

Tanári narráció

A harmadik napon vagyunk, eddig zavartalanul telik az utazás, már különböző kapcsolatok alakulnak szimpátia, érdeklődés alapján.

Kiscsoportos jelenet - élmények

Kiscsoportokban mutassanak be egy-egy élményt, hogyan telik az utazás, milyen élmények, impulzusok érik őket, hogy érzik magukat.

A megjelenítés formája lehet mímes játék, jelenet, állókép gondolatkövetéssel(esetleg csoportonként más)

(10 fő felett 2 csoportban, kb. 5 fő/csoport)

Tanári narráció

A negyedik napon Sorrentot és Caprit nézték meg, meglehetősen sűrű volt a program. A társaság fáradt, de lelkes az átélt élményektől.

Fotósorozat

Sok fotó készül az út során, mindeki szeretné megörökíteni és hazavinni az átélt élményeket.

Kiscsoportokban készítsenek egy-egy állóképet, amit diavetítés szerűen megnézünk egymás után.

Tanári szerepbelépés

Este az idegenvezető egy bejelentést tesz.

„Kedves utasaink! Sajnos egy rossz hírt kell közölnöm Önökkel. Talán Önök is észrevették már a mai nap folyamán, hogy volt egy kis probléma a busszal. A sofőreink igyekeztek elhárítani a hibát, de egyelőre úgy tűnik, hogy valami komolyabb probléma van. Ma estére sikerült találni egy szakszervízt, akik vállalták, hogy átvizsgálják a buszt és megpróbálják megoldani a dolgot.

Sajnos valószínűleg holnap reggel nem tudunk a terv szerint elindulni, de már felvettem a kapcsolatot a budapesti irodával, hogy megtaláljuk a legjobb megoldást.

Holnap a reggeli után 9 órakor tudok pontosabb információt adni, várom Önöket a hallban. Köszönöm a figyelmet.”

Egészcsoportos játék

A csoporttagok kezdjenek el sétálni a térben, normál tempóban.

Mondják ki hangosan, mit gondolnak a hírrel kapcsolatban.  Hogyan érintette őket az idegenvezető bejelentése?

Figyeljenek egymásra, hogy egyszerre csak egyikük beszéljen.

Ha nincs több gondolat, gyorsítsuk a séta tempóját, majd lassítsuk le egészen. Álljanak meg, egy pillanatra csukják be a szemüket, majd nyújtózzanak egyet, mintha most keltek volna fel.

Tanári narráció

Reggeli után az idegenvezető a szálloda halljában várja a társaságot.

Tanári szerepbelépés

„Kedves Utasaink! Sajnos az éjszaka folyamán nem sikerült megjavítani a buszt. Most már biztos, hogy alkatrészre is szükség lesz a javításhoz, de az nincs az itteni szervízben, így meg kellett rendelni a gyártól, de az csak napok múlva érkezik meg.

Beszéltem a budapesti irodával, ők tudnak biztosítani egy cserebuszt, de az 2-3 nap mire ideér.

Most azonnal csak egy mikrobusz áll a rendelkezésünkre, ami csak x (létszámtól függően kb. a  játszók 2/3-át) személyt tud elvinni a következő szálláshelyünkre.

Szóval a következő lehetőségek között kellene választani:

1. Megvárjuk a cserebuszt, és 3 napos csúszással, de végigcsináljuk a programot. Ez plusz költségeket jelent, de az iroda átvállalja a 3 napi plusz szállásköltséget, az étkezést és az egyéb költségeket Önöknek kell fizetniük. Ezen kívül 3 nappal később érünk haza.

2. Megvárjuk a cserebuszt, egy rövidebb programot tudunk végigcsinálni. Így valószínűleg kimarad Taormina, Syracusa és az Etna.

3. A mikrobusszal x-en elmennek és végigcsinálják a teljes programot. A többiek bevárják itt a cserebuszt, rövidebb programot látnak. Palermoban találkozunk velük, együtt megyünk haza.

        Délig választ kell adnom az irodának, kérem, hogy addig hozzanak döntést. Köszönöm.”

Gyűlés kiscsoportokban

Csoportokban dolgoznak, egy csoportban max. 5 fő legyen. A csoportok esetleg úgy is kialakulhatnának, hogy ki melyik lehetőséget tudja egyénileg támogatni, így 3 csoport alakul.

Hozzanak először egy döntést kiscsoportban, majd válasszanak egy szószólót, aki a csoportot képviseli, Készítsék fel érvekkel.

Fórumszínház

A csoportok képviselői üljenek össze egy kisebb körben, a többiek nézik őket.

Meg kell hozniuk a döntést.

A fórumszínház szabályai érvényesülnek, ha valamelyik szereplő nem a saját csoportjának döntését képviseli, tapsra kicserélhető a csoport egy másik tagjával, vagy instruálható.

Szorító körülmény

Az idő előrehaladtát egy csörgőórával jelezzük, kb. 10 perc van a vitára, ha az óra megszólal, vége a vitának, függetlenül attól, hogy született-e mindenki számára egyértelműen elfogadható döntés.

Tanári narráció

A csoport végül meghozta a döntést. Nem mindenki volt ezzel teljesen elégedett, de végül megegyeztek. Az utazás hátralévő része már zökkenőmentesen zajlott.

Az utazás után egy héttel a iroda visszajelzést kér az utasoktól, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ezt referenciaként használják – ez egyébként feltétele volt az utazáson való részvételnek, és rögzítették az utazási szerződésben indulás előtt.

Egész csoportos/Kiscsoportos véleményírás

5 fős csoportokban írjanak visszajelzést, hogyan érezték magukat az utazáson, ajánlanák-e az irodát másnak, mi tetszett, mi nem tetszett.

Olvassák fel a csoportok, amit írtak.

10 főnél kevesebb résztvevőnél egyéni véleményeket írjanak és olvassák is fel.

Egész csoportos játék

A játszók álljanak körbe, mindenki sorban mutasson egy gesztust, ami azt fejezi ki, hogy hogyan érzi magát, ha erre az utazásra gondol.

A  játék levezetésének tapasztalatai és a visszajelzések

A drámaórát 26 fő játszotta, többségében 23 és 45 év közötti felnőttek, akiknek vagy drámapedagógusi végzettsége van, vagy valamilyen módon már részt vettek korábban drámajátékban.

Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a csapat igen könnyen bevonható volt a játékba és végig együttműködőek voltak.  Belefértünk az előre tervezett időbe, mindent el tudtunk játszani.

Játékvezetőként a döntéshozatali részt (fórumszínház) éreztem a leggyengébbnek, ez már az óra levezetése előtt is kérdés volt számomra, hogy hogyan lehetne ezt gördülékenyebbé, hatékonyabbá és legfőképpen a résztvevők számára játszhatóbbá tenni.

Ez valóban nem volt zökkenőmentes, a későbbi visszajelzések szerint ennek több oka is volt.

A résztvevők egy része úgy érezte, hogy a szerepkártyák túlságosan megkötik a személyiségüket, bár senki nem jelezte menet közben, hogy vállalhatatlan lenne a szerep, amit kapott (ezt külön megkérdeztem), de nem érezték elég személyesnek, nem tudtak minden esetben azonosulni a kapott szereppel.

Erre javasolták, hogy a későbbiekben érdemes lenne a kontextusépítést bővíteni, ahol a játszók valamilyen módon közelebb kerülhetnek ahhoz a figurához, akit kaptak.

Erre egy lehetőség, hogy mielőtt elindul az utazás, szerepből mindenki mondja el, hogy mi az a tárgy, amit mindenképpen magával vinne egy ilyen útra.  - ezt a későbbiekben be is építeném az órába.

A kontextusépítés ismerkedő szakaszával kapcsolatban elhangzott az a visszajelzés is, hogy a kiscsoportos bemutatkozás túlságos szűk körű, nem ismerik a többi ember karakterét.

ALTERNATÍVA: egész csoportos improvizáció: Az iroda összehívja a nyerteseket egy nyitóestre, még az utazás előtt. 5 perces időkorláttal, szabad, improvizatív ismerkedés zajlik. Ezt egy kicsit erőltetettnek érzem, mert egy valódi utazáson sem ismerkedik meg az ember feltétlenül mindenkivel.

Egy másik lehetőség: az ismerkedéshez a székeket busz-szerűen rendezzük be. A foglalkozásvezető felolvassa a névsort, a játszók pedig néhány percet kapnak a közelükben ülők megismerésére. Ez talán életszerűbb szituáció, a javított verzióban ezt építettem be az órába.

A kontextusként szolgáló témát a játszók könnyednek, jól játszhatónak találták. Kifezetten ajánlanám olyan csoportoknak, akik a közösség épülésének még egy korai szakaszában vannak.

KÉRDÉS: A döntéshozatalt feltétlenül le kell-e zárni, meg kell-e határozni, hogy milyen döntés született – a kipróbálás során a játszók egy része ezt hiányolta. Ugyanakkor olyan visszajelzés is érkezett, hogy a vita a lényegi elem a játékban, nem maga a döntés. Ebben az esetben viszont alap nélkülivé válhat a reflektív szakasz, hiszen mindenki egyénileg döntheti el a végkifejletet, holott csoportos reflexiót várunk.

ALTERNATÍV MEGOLDÁSOK:

A csoport tagjai a 10 perces vita után már egyénenként szavaznak a végső döntésről, így egyértelművé válik a döntés, amire később reflektálhatnak.

Fórum színház: A visszajelzések alapján kérdéses a vita választott formája. Többen jelezték, nem érezték, hogy valóban részt vennének a vitában a delegáció útján. Javaslatként elhangzott, hogy a csoportok vitázzanak inkább. Ezt kipróbálásra érdemesnek tartom, azonban fontos figyelembe venni, hogy a moderálás ebben a helyzetben lényegesen több feladatot ad a tanárnak.

Szerzők: Farmosi Krisztina, Józsa Gabriella, Lovas Lilla, Marosi Zsófia, Mayer Enikő, Plopp Péter, Skribek Anikó, Szabó Lucia, Szekeres Olivér, Tara Andrea, Vermes Nikolett

Facilitátorok: Bakonyvári L. Ágnes, Márton Gábor Csaba

I. BEMELEGÍTŐ JÁTÉK: KÍGYÓ (5 perc)

Álljatok sorba, fogjátok meg egymás kezét. Most így együtt egy kígyót alkottok. Ez a vége lesz a kígyó feje. A másik vége a farka. Mikor azt kiabálom, hogy: „Fej!”, annak a játszónak a vezetésével, aki a fej felöli oldalon áll, kezdjétek el üldözni a farkat! Az a cél, hogy elkapjátok. Nagyon fontos, hogy a kígyó ne szakadjon szét!

A játékot meg is lehet fordítani, hogy a vége üldözi az elejét. Sok ember esetén ajánlott több kígyót alkotni.

II. SZEREP A FALON (5 perc):

A csomagoló papíron látható emberalak egy rendőr. Milyen jellemző tulajdonságokkal ruháznánk fel ezt a rendőr figurát? Mondjatok külső, belső tulajdonságokat egyaránt!

Kellékek: post-it, írószer, szerep a falon alak, gyurmaragasztó

III. TANÁRI NARRÁCIÓ (2 perc):

Mai játékunk főhőse Krampek Nándor, 35 éves rendőr. Születése óta Kunszentmártonban él családjával.

Felesége a helyi könyvtárban dolgozik. Nándor megbecsült tagja a városnak, gyerekkora óta rendőr szeretett volna lenni, munkáját lelkiismeretesen végzi. Idős szülei is a városban élnek, és nagyon büszkék fiukra.

IV. ÁLLÓKÉP, KÉPALÁÍRÁS - KISCSOPORTOS MUNKA (15 perc)

A játszók olyan eseményeket jelenítenek meg állóképszerűen, amely során Nándor használja az alábbi tárgyakat. Majd megszólaltatják az adott tárgyat, hogy mit mond ő Nándorról. Közösen elemezzük a látott képeket, majd magyarázatot fűzünk hozzá.

Öt csoportot fogunk alkotni. Mindenki kap egy számot. (1, 2, 3, 4, 5) Keresd az azonos számú társaidat, ha megtaláltátok egymást, minden csoport kap egy-egy tárgyat, ami Nándoré. Gondoljátok végig, hogy a tárgyak segítségével, mi mindent tudunk még meg Nándorról. Ha készen vagytok, készítsetek egy állóképet, amiben benne van a tárgy és Nándor is. Ha a tárgy beszélni tudna, mit mondana Nándorról?

Kellékek: söralátét, meghívó díjátadásra, családi fotó, rendőrfoci kupa, kisautó

V. SZEREP A FALON (8 perc)

A tárgyak segítségével jobban megismertük a főhősünket. A csomagolópapír figura feje fölé fölírjuk: Nándor. A megismert karaktert kiegészítjük az új információkkal és levesszük a rá nem jellemző tulajdonságokat

Kellékek: post-it, írószer, „szerep a falon” alak

Nézzetek ide a táblára! Ez a rendőr itt Nándor, ide is írom a nevét. Olvassátok végig a korábbi gyűjtést és gondoljátok végig, ezek közül mi jellemző Nándorra és mi nem. Ami nem jellemző, azt vegyük le. Illetve írjunk új dolgokat, amiket a tárgyak segítségével tudtunk meg róla.

VI. MÍMES JÁTÉK ACTIVITY MÓDRA (15 perc)

A már meglévő csoportok húznak egy-egy szituációt, ami Nándor munkájával kapcsolatos. Azt kell eljátszaniuk úgy, hogy a többi csoport kitalálja. Amelyik csoport legelőször mondja a jó választ, kap egy csillagot, amit felragaszthat Nándorra. Evvel jelezzük, hogy halad felfelé a ranglétrán.

1+1 perc/ csoport

Forduljanak vissza a csoportok egymáshoz. Minden csoport húz egy kártyát, amin egy rendőri eljárás olvasható. A feladatotok ezt úgy bemutatatni, hogy a többiek kitalálják. Aki először helyeset mond, feltehet egy csillagot Nándorra.

Szituációk cédulákon:

Részeg fiatalok kukákat borogatnak – Nándor civilben van, de szolgálatba helyezi magát.

Nándor forgalmat irányít a Micimackó Óvoda előtt.

Nándor megbírságolja a tilosban parkolót.

Nándor tüntetést biztosít a fővárosban.

Nándor a szakmai napon bemutatja a hivatását általános iskolás gyermeke osztályában.

 VII. ÚJSÁGHÍR (2 perc)

 A minap a következő újságcikk jelent meg a helyi sajtóban.

Újságcikk szövege:

Megbüntették Ilonka nénit

Ezen a héten, szerdán délelőtt a Városház téren megbüntették a helyi rendőrök a mindenki által ismert Ilonka nénit (82). Ilonka néni lapunknak elmondta, hogy lakásában szembeteg lányával ketten élnek. „Nagyon megijedtem, mikor a két hatalmas rendőr úr hozzám lépett. Én egész életemben dolgoztam, most, hogy nyugdíjas vagyok, virágot termesztek, hogy legalább kicsi pénzem legyen gyógyszerre. Minden hétvégén árulok a piacon, engedélyem is van, de szerdára nem érvényes, mert akkor nincs piac.” Az idős Ilonka néni az incidens megtörténte után három nappal, az interjú készítésekor még mindig sírt. Láthatóan nagyon megviselte a történet. Megsegítésére az interneten kampány indult. Azonban az idős néni nem kér segítséget. A rendőrség megkeresésünkre lapzártáig nem reagált.

 VIII. VÉLETLENÜL MEGHALLOTT BESZÉLGETÉS - Vélemények Nándorról (5 perc)

Mikor felveszem ezt a rendőrsapkát, én leszek Nándor, aki éppen munkába megy reggel. Ahogy elhaladok előttetek, mint a járókelők előtt, kérem, hogy olvassátok fel a papírotokon szereplő szöveget.

A játszók körben ülnek, és húznak egy-egy szöveget. Nándor körbesétál, miközben ők a kisvárosban élők szerepébe lépve kommentálják az eseményt:

Mondatok:

Felesége: A könyvtárban összesúgnak az emberek a hátam mögött!

A fia: Tegnap a suliban egy lány azt mondta, égő, hogy ilyen apám van.

A járőr társa: Az intézkedés jogszerű és szakszerű volt.

Egy régi haver: Haver! Szerintem túltoltad!

A főnöke: A kolléga a hatályos jogszabályok szerint járt el. Ha elszaporodnának a köztereken az illegális árusok, bizonyára arról is cikkezne a sajtó.

Az anyja: Fiam! A törvény mindenkire vonatkozik, és nem te hoztad őket.

Szemtanú: Én csak azt láttam, hogy két rendőr odalép a nénihez, valamit beszéltek, aztán a rendőr elvette a virágokat, a néni meg a szemét törölgette. Azt, hogy mit beszéltek nem hallottam, de kiabálás vagy ilyesmi nem volt.

A főtéri kisbolt eladója: Hol voltak akkor a rendőrök, mikor a szomszéd trafikot fényes nappal kirabolták?

Julika néni: Soha nem volt dolgom a törvénnyel. 82 év alatt soha nem büntettek meg. Nem loptam, nem csaltam, nem ártottam én senkinek.

Egy ismeretlen: A Repülős Gizit is 90, mégis lecsukták! Őt miért nem sajnálja senki?!

Névtelen levél/telefon: Tedd azt a virágot anyád sírjára! Biztos forog a sírjában, hogy ilyen görény fia van.

Lelkész: Zörgessetek, és megnyittatik. Kérjetek és megadatik néktek!

IX. TANÁRI NARRÁCIÓ (1 perc)

Az innen-onnan kapott információk nagyon felzaklatták Nándort. A következő éjszaka szinte semmit nem aludt, nyugtalanul forgolódott, folyamatosan cikáztak fejében a gondolatok a történtek miatt. Mindent jól csinált-e? Ha hibázott, miben hibázott?

X. GONDOLATKÖVETÉS/BELSŐ HANGOK - Nándor zaklatott éjszakája (4 perc)

Álljatok fel, és lassan kezdjetek el járkálni a térben. Szerintetek, hogyan érezheti magát Nándor? Mire gondolhat? Mondjátok ki először halkan suttogva, aztán egyre hangosabban és hangosabban egészen a kiabálásig fokozva. Egyszerre többen is megszólalhattok.

A játék az ébresztőóra csörgésére ér véget.

Kellékek: hangfal, ébresztőhang

Nándor felkelt az óracsörgésre és az asztalon lévő borítékra pillantott, melyben a díjátadó meghívója volt. Átfutotta a szöveget:

Tisztelt Krampek Nándor Közrendőr!

Örömmel értesítem, hogy városunk lakói a Közösségért Díj nyílt szavazásán önt tartották a legérdemesebbnek.

Polgártársaim és a magam nevében is köszönöm áldozatos munkáját!

A díj és a vele járó pénzjutalom átadására 2016. augusztus 20-án, államalapítási ünnepségünk keretében kerül sor, az esemény végén, terveink szerint 15 órakor. Kérjük, hogy legkésőbb 14.30-kor, díszegyenruhában jelenjen meg a főtéren felállított színpadnál.

Üdvözlettel:

Szabó Ágota,

polgármester

XI. GYŰLÉS - egész csoportos majd kiscsoportos egyeztetés (15 perc)

A csoporttagok összegyűlnek (szerepben), hogy új információkat szerezzenek, megtervezzék teendőiket, közös döntéseket hozzanak, a felmerülő problémák megoldására stratégiákat javasoljanak stb. A gyűlést vezetheti a tanár, egy bizottság vagy más személyek, de a gyűlés megtörténhet a tanár részvétele nélkül is.

A díjátadó ma délután 3- kor kezdődik. Milyen lehetőségei vannak most Nándornak? Ti mit tennétek a helyében? Próbáljunk meg minden eshetőséget összegyűjteni. Vitassátok meg a lehetőségeket és az azonos véleményen lévők, alkossanak egy-egy csoportot! A csoport szószólója ismertesse a csoportja álláspontját!

Kellékek: post-it, írószerek, csomagolópapír

A csoportok egy-egy képviselője megosztja a többiekkel az érveket, gondolatok. A játszóknak felajánljuk a lehetőséget, hogy csoportot, véleményt váltsanak.

XII. TABLÓ (10 perc)

A kialakult csoportoknak - döntésükhöz mérten - egy-egy képet kell készíteniük a két héttel későbbi helyzetről. Mit csinál Nándor? (Nándor az események után)

Két hét telt el a díjátadó óta. Minden csoport a döntése alapján készítsen egy-egy állóképet, mit csinálhat most Nándor.

Narráció (2 perc)

Történetünk főhőse Janka, gimnáziumi tanuló, 15 éves, épp most készül elkezdeni a kilencedik osztályt. Janka átlagos kamaszlány, egészen jól tanul, nem szép, inkább különleges, az a típus, akire azt mondják, „van benne valami”. Titokban verseket ír, szeret egyedül lenni, ilyenkor egy találmányon töri a fejét, ami bizonyos mozgásszervi problémákra kínálna megoldást.

Jankának van egy bátyja, aki két évvel idősebb nála, nagyon szereti a húgát, kicsit félti, és időnként atyáskodik felette. Édesanyja jogász, édesapja könyvelő, aki 12 évvel ezelőtt egy sárkányrepülős sportbaleset következtében kerekesszékbe kényszerült. A családtagok rendkívül összetartóak, kapcsolatuk kiegyensúlyozott, egymásra figyelő, segítő. Janka szívesen megy esténként édesapjával sétálni, ilyenkor együtt váltják meg a világot. A lány az apukájának szokott felolvasni a verseiből.

Egy ikerház egyik felében élnek, a másik fele 12 éve lakatlan. Janka már csak kevés dologra emlékszik a kisgyerekkorából, arra azonban biztosan, hogy a másik családdal, akik egykor az elhagyatott lakrészben éltek, nagyon jóban voltak, szinte együtt éltek, a két anyuka gyerekkori jó barátnő volt. A fiú, Robi, akivel három éves koráig együtt nevelkedett, ma már 16 éves körül lehet – számolgatta Janka.

Fotóalbum – kiscsoportos munka (8 perc)

Jankáék pincéjében egy öreg láda mélyén egy megtépett, piszkos, lapjai vesztett fotóalbum hever. Janka megtalálta ezt az albumot. A két család közös fotóival van tele, amikor még a gyerekek kicsik voltak, a szülők pedig a legjobb barátok.

Kiscsoportokban mutassátok be a két család közös fotóit!

Adjunk képaláírásokat a fotókhoz! (A feladatnak a két család közötti harmonikus viszonyt kell erősítenie.)

Narráció (1 perc)

Janka a megtalált fotók alapján, kérdezgetni kezdte szüleit. Meglepve tapasztalta, hogy nem vagy kitérő válaszokat kap. Végül a lány kitartó kérdezősködése miatt elmesélték a „családi titkot”.

Robi apukája, aki sárkányrepülőzött, 12 évvel ezelőtt elvitte Janka apukáját egy tandemrepülésre. Azóta sem derült ki, hogyan történt, de Janka apukájának biztosítókötele kioldódott, ő lezuhant és eltört a gerince. 12 éve kerekesszékben él, a család Robi apukáját vádolja a balesettel. A két család izzón gyűlöli egymást, szétköltöztek, kígyót-békát kiabáltak egymásra.      

Hangjáték – kiscsoportos munka (8 perc)

Két csoportban legyetek Janka családja, közvetlen és tágabb környezete. Az egyik csoport a családtagok, barátok, rokonok gondolatait mondja ki, a másik azokat a mondatokat, amik el is hangzottak. Két héttel vagyunk a baleset után, már tudják a megváltoztathatatlant.

Keverjétek a fennhangon elmondottakat a belső monológgal!

Úsztassátok egymásra a kettőt! Egy „belső hang” után következzen egy kifelé kimondott mondat!

Narráció

A beszélgetés után nem maradt kétség Jankában, a másik család - ellenség.

Napló – telefonbeszélgetés – jelenet készítés (10 perc)

1. csoport: Nézzünk bele Janka naplójába és keressük ki azt a bejegyzést, amit akkor írt, amikor a családi titokra fény derült.
2. Hallgassunk bele a telefon beszélgetésébe! Miket mesélt el a hallottakból a legjobb barátnőjének?
3. Mi történt, amikor édesapjával a nagy beszélgetés estéjén sétálni ment? (A két szerepet játszó emberen kívül a többiek a belső hangok, amiket nem mondanak ki, de gondolnak. Ezeket váltakoztatják a jelenetben.)

Beszélgetés – az eddig elhangzottak tisztázása (5 perc)

Narráció (2 perc)

Bár Jankát nagyon megrázták az elhangzottak, a baleset annyira régen történt, és ő annyira kicsi volt, hogy néhány hét alatt napirendre tért a dolog fölött, otthon sem beszélgettek róla tovább. Az élet úgy tűnt, visszatért a régi kerékvágásba.

Janka ugyanabba a gimnáziumba nyert felvételt ahova Robi is jár, egy évfolyammal feljebb, a 10. osztályba. Imád rajzolni, főleg grafittiket. Robi az osztály – sőt, úgy tűnik az egész iskola - alfa hímje, jóképű, okos, szervező típus, minden jó buliban benne van, a fiúk szeretik a barátjuknak tudni, a lányok odavannak érte, amit Robi ki is használ, azonban érte már pár csalódás rossz választásai miatt.

Egész csoportos improvizáció – gondolatkövetés (5 perc)

Elérkezett a kilencedikes gólyák avatásának a napja. A gólyabálon a két fiatal meglátja egymást, majd Robi fölkéri Jankát táncolni. A fiatalok nem ismerik meg egymást, fogalmuk sincs, ki a másik.

Zenére improvizáljuk a táncolókat. Elsőre Janka és Robi „fagynak le”, ahogy megpillantják egymást, majd sorban mindenki. Amikor mindenki áll – gondolatkövetés. Janka és Robi oldja föl a pillanatot a fölkéréssel, majd a többiek is bekapcsolódnak – tánc.

Kiscsoportos feladatok (15 perc)

1. Napló - Janka hazament a bálból. A gólyabál és a Robival való találkozás annyira fölzaklatta, hogy képtelen volt elaludni. Olyan boldogságot érzett, mint még soha. Írjátok le, miket jegyzett föl Janka a titkos naplójába aznap este!
2. Rajz - Robi képtelen volt hazamenni, annyira teli volt a Jankával való találkozás élményével. Egyedül akart maradni és gondolkodni. Kóborlása során, egy használaton kívüli, öreg, romos alagútban kötött ki, amelynek falára – a nála lévő festékspray-vel - egy grafittit készített.

Rajzoljátok le, hogy nézhetett ki Robi alkotása!

Narráció (1 perc)

Robi és Janka másnapra randit beszéltek meg. Bár moziba akartak menni, mégis a parkban ültek órákon át és beszélgettek. Nem tudtak betelni a másikkal. Úgy érezték, megtalálták az igazit, a nagy Őt.

Tanár szerepben  - „forró szék" (5 perc)

Mindenki a padon ülő Janka szerepében van. A tanár Janka anyját alakítja, aki váratlanul meglátja a padon ülő szerelmeseket. Felismeri Robit és azonnal hazaparancsolja a lányát.

A játszók Janka szerepében kérdezhetik az anyát, tiltakozhatnak, egyetérthetnek.

Egész csoportos jelenetkészítés (10 perc)

Aznap este tartják az apa születésnapját, amire a család több tagja és a barátok is hivatalosak. A beszélgetés nagyon feszélyezett, mert az anya elmesélte a történteket, mindenki tudja, hogy Janka Robival randizik. A lány csak később jelenik meg a család körében. A szülők megtiltják a Robival való kapcsolatot.

Döntés – fórum színház (10 perc)

A következő napra megbeszélt randevún vagyunk, már Robi is tudja az igazságot. Szeretné folytatni a kapcsolatot.

A csoport két részre szakad, egyik fele Robit, a másik fele Jankát készíti fel a beszélgetésre. A játék a fórum színház szabályai szerint folyik, a szereplő bármikor tapssal megállítható, újra instruálható, lecserélhető.

Nyitott végű mondatok befejezése (5 perc)

A játszók két nyitott végű mondatot fejeznek be írásban, majd felolvassák őket.

Szerintem Jankának és Robinak van esélye a kapcsolatra, mert…

Szerintem Jankának és Robinak nincs esélye a kapcsolatra, mert…

A SZERZŐ/FOGLALKOZÁSVEZETŐ TAPASZTALATAI:

A játékot ebben a formájában egyszer volt alkalmam kipróbálni a NYKE – Játsszuk le! dráma - műhelyében, 7 résztvevővel. A folyamat működőképes, a játék kellően mély volt megítélésem és a résztvevők visszajelzései alapján.

Alapvető nehézséget szokott okozni, hogy ha a játék nem életkor-konform, azaz a játszók kénytelenek egy másik korosztály szerepébe bújni, próbálni hasonlóképpen gondolkodni, érezni. Ez képtelen elvárás és minél nagyobb a szerep és a történet által kínált valamint a valóságos korbéli különbség, annál nehezebb az azonosulás, illetve a dráma mélysége, mélyítése szenved csorbát.

Ebben az esetben nem okozott gondot a valós és a fiktív kor közötti különbség. A játszók élvezettel vetették magukat a munkába, felnőttként reagáltak a történetre.

A célzott korosztállyal egyszer már volt alkalmam kipróbálni a játékot, igaz ott az eredeti, négy alkalomra tervezett foglalkozás sorozatot játszottuk. Ebből a többszálú, többfókuszú munkából kellett kiválasztanom azt az egy lehetséges aspektusát, ami engem – és feltételezéseim szerint a játszókat is – érdekelte. Ez a neveltetésnek, a családnak az egyéni döntésekre gyakorolt hatását vizsgálta.

A játszók kiaknázták a döntési helyzetet, a lezáró beszélgetésben rengeteg saját élmény jött föl a probléma kapcsán.

Két játékot nem volt alkalmam kipróbálni, nem volt rá szükség, nagyon kevesen voltunk. Ez az „Angyal-ördög” és a „Versírás” konvenció volt. Kreatív feladat mindkettő, reményeim szerint segítik a fókuszt és a további mélyítést szolgálják.

Ebben a szakaszban a konfliktus elmélyítését segítő, egész csoportos improvizációt alkalmaztam. Tapasztalataim szerint még gyakorlott játszókat is elvihet a részlet gazdag, a történet és a helyzet szempontjából érdektelen karakterek felépítése, túlzott mennyiségű megnyilvánulásai. Bánjunk csínján a konvenció kínálta lehetőséggel! Pl. időkeret megadásával vagy kötött végű jelenet befejezéssel elejét vehetjük a túlburjánzásnak.

I. BEVONÓ BESZÉLGETÉS (3-5perc)

Az emberi történelmet végigkísérik a történetek. Sokan, sokszor mondunk különféle történeteket.

• Mikor mondunk történeteket?
• Miért mondunk történeteket?
• Vannak-e olyan történetek, amiket nem mondunk el?
• Miért nem mondjuk el őket?
• Vannak-e olyan történetek, amiket el kell mondani?
• Miért kell elmondani?

II. KONTEXTUSÉPÍTÉS (a központi figura kidolgozása)

Tanári narráció (2 perc)

A mi történetünk 1941-42-ben játszódik. A főszereplő Bruno, 9 éves német kisfiú. Berlinben él a családjával. Apja magas rangú katonatiszt, így édesanyjának nem kell munkát vállalnia. Nővére, Gretel, 3 évvel idősebb nála. Bruno csak úgy emlegeti: a Reménytelen Eset. Berlinben élnek apai nagyszülei is. Az ünnepeket mindig együtt töltik.

A család alkalmazásában áll egy szakácsnő és egy inas. Bruno tökéletesen elégedett az életével.

Kiscsoportos munka (7 perc)

1. Korképek: Írjatok figyelemfelkeltő, reklámszerű újságcímeket, rikkancscímeket a fényképekhez! (2. sz. melléklet)
2. Családi fotóalbum: Készítsetek állóképeket Bruno életének legfontosabb pillanatairól! A képekhez rendeljetek képaláírásokat is! (3-5 kép)
3. Bruno kedvenc tárgyai alapján jellemezzétek őt! (1. sz. melléklet)
4. Brunonak iskolai feladatként jellemzést kell írnia édesapjáról. Írd meg a jellemzést Az én példaképem címmel!
5. Írj lakossági közleményt a VölkischerBeobachter (Népi Figyelő) című lap számára Hogyan ismerjünk fel és azonosítsunk egy zsidót? címmel!

Csoportmunkák bemutatása (kb 7 perc)

Montázs (2 perc) (a kor és Bruno életének kontrasztja , zene: Edit Piaf, Marlene Dietrich)

Szerep a falon – Bruno jellemzése (8 perc)

Pl.: családbeli hely, külső, belső, jó és rossz tulajdonságok, vágyak, stb.

Tanári narráció (2 perc)

Bruno élete boldog volt és kiegyensúlyozott. Egyik délután azonban, amikor hazajött az iskolából, az a meglepetés érte, hogy Maria, a háztartási alkalmazott az ő szobájában van, és sorra veszi elő a dolgait a szekrényből, és nagy faládákba csomagolja őket. Bruno úgy döntött, legjobb lesz, ha a mamának beszámol az esetről. Lesietett a hallba, de mielőtt beléphetett volna, szülei fojtott beszélgetésének foszlányai ütötték meg a fülét…

Véletlenül meghallott beszélgetés (1 perc)

Hangjáték (a csoport 2 tagja olvassa fel)

Anya: ….hagyjuk itt Berlint, és elmenjünk oda?...

Apa: …nincs más választásom, legalábbis, ha folytatni akarjuk…

Anya: …mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga, nem pedig…

Apa: …az történne, hogy elvinnének, és úgy bánnának velem…

Anya: …elvárni tőlünk, hogy egy olyan helyen…

Apa:  …Fejezzük be. Nem akarok többet hallani erről …

Tanári narráció (1 perc)

„Az ebédlő ajtaja váratlanul kinyílt, és Bruno szembe találta magát a mamájával.”

Páros improvizáció: Anya és Bruno beszélgetése (3 perc)

Bruno magyarázatot vár a csomagolásra. Bruno a csoport egy tagja.

Anya= tanár szerepben/forró szék

 Anya végszó: „Fejezzük be. Nem akarok többet hallani erről”

(Az anya magyarázata: A papát egy nagyon fontos feladattal bízták meg. Vele kell menni, mert nagyon hiányoznánk neki. Egyszer majd visszajövünk. Ne vágj közbe, amikor én beszélek. Majd lesznek új barátaid. Nincs más választásunk. Mások döntenek helyettünk.)

(A játék lehetőséget ad annak bemutatására, hogyan viszonyulnak Brunóhoz a szülei. Látszatválaszokat adnak, hatalmi szóval intézik el az ügyeket. Az anya éppúgy szereli le fiát, ahogy az apa őt.)

Tanári narráció (Az új ház) (2 perc)

Az új ház egyáltalán nem tetszett Brunonak. Rideg volt és utálatos. Az új cselédek sem voltak valami bizalomgerjesztőek: három csontsovány nő, akik csak suttogva szóltak egymáshoz. És volt még egy öregember is, akinek , mint mondták, az volt a dolga, hogy felszolgáljon a vacsoránál. Bruno őt is roppant szerencsétlennek látta.

Bruno levele (3. sz. melléklet) (2 perc)

(Ekkor már mindenki tudja, hogy egy lágerről van szó)

Egész csoportos improvizáció (4 perc)

Életkép a lágerről: appel (sorakozó) és vacsoraosztás

Zenei aláfestés: swing (kontraszt)

Az improvizáció végén állókép és gondolatkövetés (Mi jár az őrök és mi a rabok fejében?

III. BONYODALOM ÉS KIBONTÁSA

Kiscsoportos improvizáció: 1 nap= 1 perc (4+4 perc)

Mutassátok be 1 percben (1-3 képben/jelenetben), hogyan telik egy átlagos nap a család számára az új helyen! Lehet állókép, néma jelenet, szöveges jelenet.

1. Hogyan telik az apa egy napja (1-3 kép/jelenet)
2. Hogyan telik az anya egy napja (1-3 kép/jelenet)
3. Hogyan telik Gretel egy napja (1-3 kép/jelenet)
4. Hogyan telik Bruno egy napja (1-3 kép/jelenet)

Tanári narráció (A felfedező) (2 perc)

Bruno számára a napok unalmasan teltek. (A tanár összefoglalja, amit a csoportok az improvizációban bemutattak: pl. Gretellel nem lehetett játszani, mert Reménytelen Eset, a mama vagy a háztartással volt elfoglalva vagy az utálatos Kotler hadnaggyal beszélgetett, a papát meg alig látta, mióta ide költöztek, folyton dolgozott.)

Gyakran eszébe jutott, régebben mennyi örömet talált Berlin felfedezésében: ismert minden zugot, csukott szemmel is eltalált volna bárhova. Mióta itt vannak, még nem fedezett fel semmit. Hónapok óta nézte a kerítést, a ház előtti padot, a csíkos pizsamás embereket. Úgy döntött hát, hogy elindul.

Ment és ment, és a ház, amelyben lakott egyre kisebb és kisebb lett, míg végül teljesen eltűnt a távolban. Már vagy egy órája gyalogolt. Egész idő alatt nem látott senkit a kerítés közelében, és ajtót sem talált, ahol bemehetett volna. Már épp visszafordult volna, amikor meglátott valamit a távolban…

Mit látott? (A csoport ötletel, közben a tanár beül Smuel szerepébe)

Narráció

A kerítés túloldalán egy kisfiú ült. Csíkos pizsamát viselt.

Tanár szerepben= Smuel (forró szék) (4 perc)

(Információk Smuelről: 9 éves, sőt egy napon született Brunóval. Lengyel. Anyja tanítónő, apja órás. Anyjától tanult meg németül. Neki is el kellett költöznie az otthonából (mint Brunónak)– a gettóba. Aztán vonattal a lágerbe került. Apjával és testvérével került egy barakkba, anyjáról nem tudja, hol van. Éhes, sovány. Azért ült a kerítés mellé, mert egyedül akart lenni. Szeret játszani, de a lágerben nem lehet.)

A beszélgetésben a 2 fiú életének párhuzamait kell erősíteni.

Tanári narráció (1 perc)

Bruno ezután minden nap, amikor csak tehette, meglátogatta Smuelt. Hónapokon át.

Egy éven át. És Bruno lassan elfeledte a régi barátokat, Danielt és Martint, és azt is, akinek már a nevére sem emlékezett.

Tanári narráció (A hazatérés) (2perc)

Egy tavaszi nap papa és mama, sok veszekedés után úgy döntöttek, hogy a család hazatér Berlinbe. Ez nem sokkal az után történt, hogy Gretel és Bruno megtetvesedtek, és kopaszra kellett őket nyírni. Mama és Gretel lázasan láttak hozzá a csomagoláshoz, Bruno pedig úgy döntött, még egyszer, utoljára meglátogatja barátját…

(A tanár néma mikro jelenete: anyaként látjuk, ahogy kikészíti Bruno számára az aznapi ruhákat. Gondosan kiválasztja, mit is vegyen fel a gyerek. („Vajon ehhez a nadrághoz ez az ing vagy inkább a pulóver a megfelelő? Nem lesz ma hideg?”.) A kiválasztott pulóvert, nadrágot, cipőt összehajtja, és a tér jól látható pontjánhagyja a kis csomagot. Közben -mint egy távoli rádió hangja- Marlene Dietrich Berlin, Berlin című dala szól.)

Bruno ruháit napokkal később egy katona találta meg a kerítés mellett. Ing, nadrág, zokni és cipő: ebből állt a kis csomag, de Bruno nem volt sehol…

Kiscsoportos feladat – Hogyan történt? (8 perc)

Találjátok ki, mi történt Brunóval!

Állóképekben mutassátok be, szerintetek mi és hogyan történt?

(A játszók 4 csoportban dolgoznak)

Állóképek bemutatása (5 perc)

(Több valószínű kimenetel lehetséges: a) Bruno „világgá ment”, b) Elrabolták c) Bement a lágerbe és meghalt, d) Bement a lágerbe, de a nyomozás során rábukkantak és megmenekült.)

Tanári narráció

Bruno nem került elő. Se élve, se holtan.

IV. REFLEKTÍV SZAKASZ

Egész csoportos megbeszélés az óra „tanulságairól”, a történet által kiváltott érzésekről, analógiákról (20 perc)

Gondolatindító:

Továbbadnátok ezt a történetet? Miért?

Kinek, hol mondanátok el? Miért? stb.

(A tanár visszakanyarodik az órát indító beszélgetéshez, kérdésekhez.

 

A SZERZŐ-FOGLALKOZÁSVEZETŐ TAPASZTALATAI:

Ezt az órát két csoportban vezettem: diákszínpados középiskolásoknak és drámapedagógusoknak (Nyitott Klub)

A két csoport között a legnagyobb különbség az volt, hogy a diákok gátlástalanabbul és nagyobb bizalommal vetették bele magukat a történetbe. A felnőttek közül sokan már akkor kiszálltak, amikor kiderült, hogy a holokauszt kora a téma.

Fontos különbség, hogy míg a diákszínjátszóknál egy hosszabb alkotói folyamat nyitó foglalkozása volt, a Nyitott Körben egyszeri alkalomként került lejátszásra. Meg kell állapítani, hogy kiszakítva a folyamatból nem életképes a foglalkozás, mert olyan sok kérdést vet fel, amire nem elég 2X45 perc.

A középiskolás csoportban a foglalkozás közelebb vitt a kitűzött célhoz; ahhoz, hogy a regényt kiindulópontként használva színpadi előadást hozzunk létre. A felkínált sokféle konvenció tulajdonképpen kísérlet a történések képbe, szövegbe foglalására, színpadképes jelenet létrehozására. Néhány konvencióval már az első alkalommal majdnem színpadkész jelenetek születtek; ilyen volt pl. a montázs, az improvizált lágerjelenet vagy a család egy napjának bemutatása. A félév során egy-egy konvenciót újra és újra elővettünk. Brunó és az anya, költözéssel kapcsolatos páros improvizációjára például majdnem egy teljes próba épült: újabb és újabb érveket hoztak, többször újrajátszották a beszélgetést, miközben a karakterek mélyítése is megtörtént. A jó érveket, használható karaktervonásokat megtartottuk, rögzítettük. A felnőttekkel ugyanez az improvizáció felületes, esetlen, jellegtelen lett (éppúgy, akárcsak a gyerekeké, még a mélyítés előtt).

A felnőttek közül sokan megfogalmazták, hogy szerencsésebb lett volna, ha a gyerekek már ismerik a történetet, mielőtt játszanak.

A diákokkal végzett munka során több éve tapasztalom, hogy a tanulók az eredeti műveket nem olvassák el. Hiába minden törekvés: „Az olvassátok el ezt a regényt a következő alkalomra” felszólítás teljességgel hatástalan, vagy passzív ellenállást vagy a próbáról való aktív távolmaradást eredményez. A csíkos pizsamás fiú története sem volt kivétel: 16 gyerekből kettő (!) olvasta el ez után a foglalkozás után. A többség megelégedett a játék során kapott történetvázzal, amolyan kiindulópontként, amit szabadon alakíthat.

Az is tapasztalat, hogy ha ismerik az eredeti szöveget, jelentősen korlátozza a kreatív alkotói folyamatot az írói megfogalmazás, mert improvizáláskor a forrásszöveget akarják reprodukálni (persze sikertelenül).

Az éves munka során, kiindulva John Boyne regényéből egy új, önálló, a diákok ötleteire épülő történet alakult ki, melyben azok a dolgok kapnak nagyobb hangsúlyt, amik a gyerekeket érdeklik.

Fontos megjegyezni, hogy a felnőttekkel való játék megtermékenyítően hatott a diákokkal végzett munkára: gyönyörű képi és formai megoldásokat tudtam átemelni a készülő előadásba.

Összegzésként elmondható, hogy a felnőtt csoport fokozott elutasítására nem voltam felkészülve, de ma már látom, hogy a reakciójuk teljesen adekvát volt:

- nem hoztam őket döntési helyzetbe

- nem alakíthatták szabadon az eseményeket

- felnőttként egy gyerek-karakterrel kellett volna azonosulniuk

- nem mélyítettem el a történetet.